Ez most megint ilyen szomorkás bejegyzés lesz. Mert nem tudok másmilyennel szolgálni, boccs.
Nem tudom mi történik mostanában, de minden összejön. Semmi sem úgy alakul ahogy kellene, ahogy én szeretném. A lehető összes rossz dolog megtörtént, szépen sorjában, olyanok is amikre nem is gondoltam volna.
Én meg ahelyett, hogy tennék ellene, itthon ülök és búslakodok magamba, hogy ejj milyen rossz. Bár ez valószínű azért van mert, mert már a próbálkozásokat is meguntam.
Főleg ilyenkor gondolkodm el ezeken, amikor egyedül vagyok, keresem a megoldást ellene.
Utálom magam is amiért ilyen vagyok, túl sokat foglalkozom egy bizonyos dologgal, mindenbe belemászok ahelyett, hogy legyintenék rá. Nehéz.
Most ott tartok, hogy nem tartok sehol.