Jójó, tudom, hogy rég írtam, elfogytak a mindennapos bejegyzések, de ez van..
Nem mintha nem lenne kevés szabad időm, igazából nem csinálok semmit, egy lusta dög vagyok, aki ki sem kel az ágyból. De jól esik, mert nem vagyok egyedül, és amúgy sem lenne máshoz kedvem.
Igen, volt, hogy elgondolkodtam, rajta, jó-e ez így, de arra a következtetésre jutottam, hogy nekem ebben a formában igenis jó. Megint csak azt tudom mondani, hogy nincs szükségem más társaságára, segítségére, barátságára, egyebekre.
Két ember van az életemben akikért bármit megtennék, és tökéletesen megvagyok velük elégedve, nem kell más. Hú de mocsok vagyok. Ez van
-
A kcsg májam, megint szarakszik, nem is nagyon mondom senkinek, itthon végképp nem, mert kitörne a balhé, vinnének rögtöna kórházba. Az meg nem az én ágyam, ott nem fetrengenék szívesen.
És ott még puddingot sem adnak.
