rég volt <3
-
Ez az elmúlt két nap teljesen megviselt lelkileg... Nagyon sok minden összegyűlt bennem, ami miatt kiborultam, összeestem. Megtelt a pohár, sőt még túl is csordult. Rengetet gondolkodtam a múlton, a történteken, apróságokon, olyanokon is amin nem kellett volna...
...Kicsi korom óta tudtam, hogy mi szeretnék lenni ha nagy leszek, vagy hogyan szeretnék kinézni, milyen ruhákat akarok majd hordani. Általában mindent elterveztem előre, és olyan típusu kisgyerek voltam, aki mindig bizonyítani akart. Hála a szüleimnek és családomnak, folyamatosan romlott az önbecsülésem, és már magam sem hittem abban, hogy úgy alakulhat az életem, ahogy azt én kitaláltam... Egy ideig hittem nekik, hisz ők terelgetnek a "jó" irányba elvileg, de hamar rájöttem, hogy ha magamnak bizonyítok sokkal többet ér, mint nekik. Listát írtam gondolatban, mik azok a dolgok amiket szeretnék véghezvinni. Ez a lista a mai napig létezik és büszke vagyok rá, hogy rengeteg dolgot kipipálhattam róla. Egyedül. És a legtöbbet magamnak köszönhetem. Nem érdekel ki mennyit segített, ki hogy örül vagy nem örül ennek, én magamért csináltam/csinálok mindent. Törekvő embernek tartom magam, és kurva nehéz saját magamnak megfelelnem....
..Mostanában ezek a motivációk kicsit feledésbe merültek, már nem tudom magamat bíztatni, és mások is hatással vannak rám. Elveszetnek érzem magam, nem találom a listát a fejemben, és nincs megfelelési kényszerem magamnak. Nem akarok jó lenni. Elrontottak. Elrontott egy csomo minden.
Talán egy kicsit megborult a szokásos rendszerem, és csak kell egy kis idő míg rendbe hozom magam, de most így nagyon nehéz nekem.
